A vírusokról
(mindenek előtt a hepatitisz B-ről)
A mákszemnél kétezerszeresen is kisebbek; a Hepatitisz B vírus körülbelül
40 nanométer, és mindössze 7 fehérjét kódoló génszakasszal rendelkezik.
Klasszikus értelemben a vírusok nem tekinthetők élőlényeknek,
mivel nem folytatnak anyagcserét, és semmilyen egyéb önálló életfolyamatra sem
képesek. A vírusok tehát egyfajta „robot
terroristák”, amelyek lerohanják a fejlettebb organizmusok sejtjeit, majd
egyfajta vírusgyárrá alakítják azokat. A vírusok általában nem többek, egy
fehérjeburokba zárt DNS vagy RNS szálnál.
A megfertőzött sejt nem tudja megemészteni a vírus
alkotórészeit (a fehérjéket, a zsírokat, és a nukleinsavat), viszont a vírus „parancsára”
biztosítja annak megsokszorozódását. Leginkább az épp osztódásban lévő,
szaporodó sejtjeink fertőződnek meg. A hepatitiszvírusok a májsejteket fertőzik
meg: gyulladást és májsejtpusztulást okozhatnak. Az immunrendszer – ha győzi –
ellenanyagot termel a szervezetbe jutott idegen anyaggal szemben. Ezek
különféle tesztekkel kimutathatók a vérből. Interferonnal lassítani lehet a vírusok
szaporodását, hogy a szervezet képes legyen megtermelni a megfelelő
ellenanyagot. Nagy illúzióink azonban ne legyenek! Az interferon csupán az esetek
kb. 40 %-ban hatásos, ugyanakkor a mellékhatásai meglehetősen súlyosak.
A vírusfertőzésben az a groteszk, hogy az élő szervezetet egy, a szó szoros értelmében nem élő organizmus támadja meg. Ennek a "valami"-nek szinte semmije sincs, csupán sejtfala és genetikai örökítőanyaga (DNS-e, RNS-e). De mivel saját maga nem szaporodik, valójában nincs is erre szüksége.
Semmilyen más, élettelen szerveződésnek nem rendelkezik ilyennel. Ha nem lennének megfertőzhető szervezetek (növények, állatok, emberek – sőt akár baktériumok is), az önmagukban életképtelen vírusok elpusztulnának. Ebből az következik, hogy - bármennyire is ellentmond az élővilág fejlődésére vonatkozó eddigi elképzeléseinknek, az alacsonyabb fejlettségű vírus akkor jelenhetett meg a Földön, amikor már fejlettebb élőlények is voltak.
Semmilyen más, élettelen szerveződésnek nem rendelkezik ilyennel. Ha nem lennének megfertőzhető szervezetek (növények, állatok, emberek – sőt akár baktériumok is), az önmagukban életképtelen vírusok elpusztulnának. Ebből az következik, hogy - bármennyire is ellentmond az élővilág fejlődésére vonatkozó eddigi elképzeléseinknek, az alacsonyabb fejlettségű vírus akkor jelenhetett meg a Földön, amikor már fejlettebb élőlények is voltak.
Az ökoszisztéma úgy „van felépítve”, hogy az élővilág valamennyi tagjának van valami, az egész rendszer szempontjából fontos szerepe. De hogy mi lehet a vírusok - az ökoszisztéma egészét tekintve pozitív - szerepe, a tekintetében még csak találgatásaink lehetnek. Túlságosan is kötnek bennünket azok a félelmek, mely szerint a vírusok "gonosz ellenségek", melyek csak pusztítanak, rombolnak, meghalasztanak.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése